A fájdalom feladata

A pokol szerintem nem egy hely, ahová a végelszámoláskor jut az illető lelke bűnhődni, hanem nagyon is valós, a mindennapok része..észre sem vesszük, hogy mennyire elszakadtunk attól a boldog és önfeledt gyermeki ártatlan énünktől, aki nyitott volt mindenre, rácsodálkozott a világra, áramló volt, minden csak játék volt...
Aztán jöttek a felnőtt dolgok, a tanulás, a munkahely, a vizsgák, a számlák, a nehézségek, a csalódások, a veszteségek..
És elfelejtettük, hogy milyen szép is tud lenni, milyen egyszerű néha a pillanat, mennyi életöröm van benne, milyen természetes hogy szeretetben élsz..
A pokol mindenki számára valós,
Mert megél pokoli fájdalmat, ha elhiszi, hogy neki csak ennyi jár, hogy nem érdemes, hogy bűnös, hogy nem érdemel szeretetet, hogy alkalmatlan, hogy jelentéktelen, hogy mindenért keményen kell küzdeni..stb..
Abba a pillanatban, hogy elhiszed, már azonnal meg is kaptad hozzá az érzést!
Instant "fizetsz" az elhitt gondolatokért..nem kell a végelszámolásra várnod!
Sőt, a pokol tüze, tisztító tűz, azért, hogy leégesse rólad a hamis elképzeléseidet, a hamisan elhitt valóságképet amit alkottál gondolatokból, szokásokból..
A fájdalom emlékeztet, hogy amit megragadtàl hiedelmet gondolatot, bánt téged, engedd el!
Vissza tudsz térni az ártatlansághoz, a életörömhöz, a szeretethez, a méltósághoz, az érdemességhez belső munkával!
Vagy a pokol tüzén átégve.
Választhatsz!

Önismereti munka meditáción keresztül:
https://www.levaikata.hu/meditaciok/

Vagy Egyéni konzultáción keresztül:

https://www.levaikata.hu/egyeni/