Férfi erő - Női erő

2022.04.01

Hatalmas átalakulásban van a férfi erő. Az Oscar díjátadón történt incidensben is ezt látom (akkor is, ha előre kitervelt, vagy csak játék volt). Hiszen mindenkiben felmerült a kérdés: Jogos-e, nem jogos? Ki mit tett volna a helyében? Ha az anyukámat/feleségemet/gyerekemet bántaná valaki, hogyan reagálnék?

Ahogy én látom, a mai PC világban nagyon nem helyes (korrekt...) kimutatni semmilyen nemű ellenérzést, agressziót, egyet nem értést, meg nem értést, netán indulatot. Szerintem ez a Férfiakra hatalmas feladatot ró, olyan erőről mondanak le, ami nem is lehetséges. Maximum elfojtani lehet...egy ideig. Olyan ez mintha a benned lapuló hatalmas erőtől megrettenve, inkább bezárod őket a pincébe, lehetőleg ne is vegyenek részt semmilyen szinten az életedben. Maradsz PC jókisfiú, bólogatsz, nyelsz, eltűrsz méltatlan helyzeteket. Mert a társadalom megítélne akárcsak W. Smith-t. Különösen, ha a nyilvánosság előtt éled az életed, mint a sztárok esetében. A kialakult imázst meg kell védeni, fenn kell tartani. Nagyon nehéz lehet.

Vagy mint a kisfiamnál, akit piszkálnak az iskolában, ami őt dühíti, viszont nincs alkalma vagy bátorsága beleállni. A helyzet energiája az áldozat - elkövető séma szerint megy. Egyik sem létezik a másik nélkül. Nagyon gyakran mindkét felét megéli az illető csak más helyzetben, más emberrel.

Szövetséget kell kötni az erővel. Azzal az erővel, ami a férfiakban természetes módon tud jelen lenni. Integrálni azt a tesztoszteronos, agresszív erőt amit nagyon felcimkézett a világ. Természetesen nem véletlenül. Ennek az erőnek a meggondolatlan, korlátlan kiáradása pusztító a külső környezetben, ahogy az elfojtása is pusztító. Ez esetben befele a személy, testi és lelki világát őrli fel.

Nagy szerencsém van, hogy ismerek olyan embert, aki legalább részben integrálta ezen erőt. Aki már tudja, hogy mire képes a belső fenevadja, ha kiengedi. Tőle tudom tehát, hogy kiengedni ellenőrzött körülmények közt érdemes, ahol nem másokon vezetődik le az energia, hanem maga a Férfi képes megpillantani 'A Hatalmát', ami ebben az erőben rejlik. Legyen az edzés, vagy valamilyen küzdősport. Ekkor tud ez az energia a helyére billenni, mert kiengedik a pincéből, az őt megillető helyre. Amikor szükség lesz rá jelen tud lenni. De már önmagában ezen erő nem elnyomva, integrálva olyan kisugárzást biztosít, ami minden "gyengébbik" nemben biztonságérzetet kelt és vonzást gyakorol rájuk.

Szintén a saját tapasztalásomra hagyatkozva folytatom a sort a nőkkel, mert nálunk is megvan ez az energia. De szerintem csak felvettük, és valójában nem a sajátunk. Az idők folyamán kénytelenek voltunk, magunk erősek lenni, ha egyedül maradtunk, vagy nem éreztük magunkat erős férfiaktól övezve biztonságban. Úgyhogy mi magunk váltunk férfiassá. (GI Jane.. ) Akinek még útja van ezzel, az járja bátran.

A nők "fegyvere" a szavak. A nők, kislányok leginkább csúfolják, ellehetetlenítik a másikat a szavaik által. Előbújhat belőlünk a hárpia, a házi sárkány, akinek semmi sem elég, vagy jó. Netán addig rágjuk a másik fülét, amit elege lesz és kötélnek áll. A szavainkon keresztül éljük ki ezen energia pusztító mivoltát. De ahogy a férfiak rombolása sem egy integrált erő, a női sárkonyosság sem integrált erő, hanem kibillentség.

A férfiak úgy tesznek, mintha nem lenne bennük a fenevad, a nők meg úgy mintha bennük meglenne.

Ahogy én látom, ez zsákutca, kár a férfiakkal szkandereznünk, vagy helyettük erősnek lennünk.

A valódi női erő óriási teremtő, kreatív, befogadó, türelmes, gondoskodó. De ettől még sem nem gyenge, sem nem határozatlan. Ismeri a határait, s erőteljes is tud lenni, tudja képviselni Önmagát.

A valódi férfi erő szintén óriási teremtő , kreatív, kiáradó, meghódító, felfedező, bátor, fókuszált.

Ismeri a határait, s erőteljes is tud lenni, tudja képviselni Önmagát. Tudja, hogy nem a nő a cél. A nő a társa és nem a célja.

Ezek a minőségek mindenkiben ott vannak. Ami elválaszt tőlük azok a tudattalanul működtetett elhitt minták, amik uralják a megéléseinket. Különösen az egyes és a kettes csakránkat érdemes hangolni e téren, s a mintáinkat átkeretezni.

Sosem a külvilágban kell elkezdeni a változást. Amit látni szeretnék kívül, arra teszem a figyelmem BELÜL!