Kinek a feladata boldoggá tenni?

Nem a másik feladata hogy boldoggá, elégedetté tegyen engem. Mindenki hallotta ezt, de belegondoltál már, hogy néz ez ki a gyakorlatban? 

Régi világ úgy működött, hogy mindenki megfelelt és befeszült valakinek, valahova. Megfosztva önmagát a valódi lénye hangjától. Legtöbbször észre sem vette, hogy ez a játék megy. Ez a Kompromisszum. Azért, hogy közepén/félúton találkozzunk feladok magamból egy fontos darabot, lemondok valamilyen igényemről..Viszont nem érzem ebben jól magam, és egy állandó, nyílt vagy burkolt csatázásra ad lehetőséget. Szinte kínálja magát, hogy manipulációval, vagy vesztegetéssel, vagy erőszakkal kicsaljam az igényeimet, amik túszul estek a Kompromisszumnak. 

Ha viszont fel mered vállalni magad egészben, úgy hogy nem vagy erőszakos, támadó, vagy zsarnoki. Hiszen figyelsz arra, meddig húzódik a te igazságod, a te valódiságod, akkor nem mész át a másik térfelére, hogy ott is a te igazad legyen érvényben. Egyszerűen megéled önmagad mindig az adott pillanatban, abban a lehetőségben ami megadatott. Legyen az bármilyen formában. És erről időnként lemondani is csak akkor tudsz, önként a másik javára történő döntéssel, ha már nem veszteségnek éled meg. Vagy ha önismerettel kimunkáltad mik a valódi igényeid, szemben az ego éhségével.

Magaddal kell a legmélyebben, legőszintébben kapcsolódnod. Addig amíg valaki veszít, a másik nyer.. az valójában senkinek sem nyereség. -1+1=0 

www.levaikata.hu