Mindkét pólus én vagyok

Nagyon fontos és szükséges első lépés, hogy azonosítsuk a traumáink okát, 'anyám nem szeretett eléggé, apámnak sose voltam elég jó..stb" Ki lehet szellőztetni a dühöt, a csalódottságot, szomorúságot. 

Nagyon jó, érzés amikor először a saját védelmünkre kelünk, mégha csak gondolatban is. De a feladat csak ez utan kezdődik igazán! 

Vajon van-e olyan szitu az életemben amikor én viselkedem így, amikor nekem nem elég a másik, vagy nem tudok szeretni viszont?? 

Ezzel a lépéssel intergálom, azaz visszavonom a másikra mutogató ujjamat és leengedem a kezem.. Mert az energia mindkét pólusa bennem létezik! 

A masik csak asszisztál nekem, lejátsza pont azt a minőséget, ahol még MAGammal nem vagyok KIBÉKÜLVE. 

A feladat a magunkkal való kibékülés, és nem a tökéletesség, hiba nélküliség! Ezután a másik már azt "játszik" amit akar, mert bennem ez a rész gyógyult és békés.